Térden állva, egy hangra várva
Egyedül a jéghideg éjszakában
Az égre nézek, halkan kérek
Egy jobb világot, mint amiben élek

S esélyt a szabad léthez,
A mélyben fogant új reményhez
Haragot, hogy visszatérjek
Vagy végleg eltévedek

Új világba vezet a léptem
Ott vár minden, amitol féltem

Az örök talány, utam vége
Folytatást nem is remélve
Zajlik még testem halála
Akár a hattyú utolsó tánca

Lassú halállal álmodom,
Ahogy a penge a kezemhez ér
Csekély csupán a fájdalom – mégis
Testem a tüzében ég

Arcomon a búcsúkönnyek
Vérré válnak, eltemetnek
Bennük arcok, régi képek
Csillognak, majd messze tunnek

A lemondás békéje vár
Vesztesnek ma ennyi jár
Nem érzem, hogy ennyi év után
Létezhet szép halál?

Utolsó percek
Már nem is fáj
Mi jöhet még, mi itt talál?
A föld mélyében várok rá
Utolsó csókra – legutolsóra